Akárhogy is, a Transporter bizonyított. A híradóban a legszélsőségesebb éghajlatú válsággócokban tűnik fel mint vágókép, bírja a sivatagot, a trópust, a hegyvidéket. Ráadásul tesztautónk nem egy puritán sivatagi vörös félholdas üzem, hanem igazi különlegesség. Transporter TransVan FLASH, rendes optikai tuninggal. 1997-ben Magyarországon először vezették be az 5 vagy 6 személyes vegyes használatú haszonjárművet, a Mixtót. A TransVan a Mixto exluzív változata. Kétszínű, amerikás metál fényezés, sötétített üvegek a második üléssor ablakain és a hátsó ablakon, könnyűfém felni, ködlámpa és az első ajtón öles FLASH felirat hirdeti, nem közönséges teherautóról van szó. A TransVan Flasht a klasszik T4-esektől és a Mixto-tól a hosszított orr-rész és a színtelen indexbura különbözteti meg. Ezek mind a modellfrissítés ajándékai. A jobb első kerék előtt diszkrét kopoltyú tudatja, hogy nagyobb mennyiségű levegő szippantása várható. Ezt még jobban alátámasztja a hűtőrácson a króm felirat: TDI Indítás után a kellemes kerregő hangból jócskán érkezik az utastérbe. Nekem tetszik, kell a hangulathoz. Tesztautónk 2.5 literes töltőlevegő-hűtős turbódízel. A gyári adatok szerint 75 kilowattos, 102 lóerős 3500 ford/percnél, de a váratlan meglódulás inkább a 250 Nm-es nyomaték eredménye. Érzékszervi adatok szerint: megy, mint az állat. A katalógus szerinti és a valós végsebesség összehasonlítását a hatályos rendelkezések és "téli gumi max. 150" felirat hiúsította meg. A gyári fogyasztási adatokat jócskán túlszárnyalta. A reklámozott 6,5 liter/100-at még három és féllel megfejelte. Bár nem állandó 90 kilométer mellett 50%-os terheléssel, hanem négy téli gumival a csomagtartóban és vegyes használatban mértük, hidegben, tempósan. Tesztautónk öt személyes volt. Elöl kettő, a második sorban három férőhelyes kivehető üléssel. Mivel nagy karfarajongó vagyok, örömmel fogadtam, hogy öt személynek hét darab is jutott. Rendhagyó módon nem csak az utas, hanem a vezető ülésének bal oldalára is szereltek karfát. Egy ötletes megoldással - amit a napokban egy Scania buszon is láttam - többféle magasságban állítható. A gerinctámaszos, viszonylag kemény első üléseket barátnőm határozottan kényelmetlennek találta. Engem viszont az elsőre kényelmesnek érzett puha ülések késztetnek fészkelődésre egy pár óra után. Nem úgy a Flash székei, melyek kiválókak. Buszvezető munkatársunk is elégedetten hajtotta le a karfákat, és csillogó szemmel élvezte a távolsági busz hangulatot. A kormányon nincs állítási lehetőség, az ülés is csak a hagyományos határok között állítható. Nekem ideális volt, a lábam is elfért. Sajnos a TotalCar valamennyi tesztelőjének sikerült lerúgni a bal lábfejnél lévő biztosítéktábla fedelét. Persze lehet, hogy rosszul volt felrakva, mert a legutolsó leesés után nagy figyelemmel jártam el a visszaillesztésnél, így a továbbiakban nem volt gond. A padlóból meredező - ma már talán kicsit divatjamúlt- váltókart nem szerettem meg. A kézifékről nem is szólva. Sajnos alacsonyan van, ezért a viszonylag magas üléshelyzetből csak kidőlve érhető el. A műszerek számlapja a kor ízlésének és a VW koncepciónak köszönhetően kék fényben pompázik. Ettől körülöttem mindenki megborult, de szerintem jól néz ki, arról nem is beszélve, hogy nagyszerűen illik a kocsi színéhez. A mutatók és a középső kezelőszervek pirosan világítanak. Ez a túl kontrasztos megoldás tényleg megosztja a véleményeket. A kezelőszervek áttekinthetők és könnyen elérhetők. Kiemelkedő figyelmesség, hogy az utasok fűtését a központi egységtől külön két tekerővel tág határok között állíthatjuk. Az ilyesmit az utasok nagyon tudják értékelni. Érdekes optikai jelenség figyelhető meg a középső tükörben. Sötétben a tükörbe pillantva - az elválasztó fal üvegén tükröződő - előttünk haladó autó is tökéletesen látszik. De egy teherautósofőr felejtse el a középső tükröt. Az oldalsó aszimmetrikus tükrök úgyis nagyszerűek. A bal oldali széles, a jobb - a könnyebb parkolás végett - magas. A mosóban figyeljünk oda, mert nekünk sikerült megalázni a szélesebb darabot. A kényelmes második sor ülés a raktérből bitorolja a helyet. Mögötte a kárpitozott üveges válaszfalon túl 3 köbméter marad, amiről azt gondoltam, bőven elég. Aztán egyszer csak ott álltam két csomag kétméteres lambéria társaságában, és sehogy sem tudtam betuszkolni. A hátsó rész szóba se jöhetett, átlósan sem. A megoldást a második sor szék kellő döntése hozta meg. Keresztben épp hogy elfért, úgyhogy az esetleges utasok immár csak a csomagtérben pihenhettek volna. Persze hiába teherautó, mégsem az. Egy tetőcsomagtartó megoldhatja a hosszú tárgyak problémáját, de sokkal több extát és kényelmi berendezést tartalmaz, mint hogy malteros segéderőket szállítsuk egy betonkeverő társaságában. Arra egy sima Transporter elég. Aki Magyarországon a TransVan-t választja, biztos másra szánja. Ha rendszeresen nagyobb távolságot teszünk meg nagyobb társasággal és nagyobb emberekkel, akik kényelmesen szeretnének elférni, és még csomaguk is van gazdagon, a legjobb megoldás. Főleg ha megrendeljük a tesztautónkban kipróbált tempomatot. Kedves kollégám egy kiváló skandináv festékgyár bemutatóautójának képzelné el. Demonstrációs gárda öt fővel, öltöny, nyakkendő, plusz a festékek és projektor hátul. A Transporter TransVan Flash alapára: 5.310.000 + ÁFA, tesztautónk ára 6.830.000 Ft volt. --------------------------------------------------------------------------------